Elmúlt, itt maradt a sok mosatlan, a karikás szemek, a fáradtság, de ugyanakkor az öröm, hogy egy csodaszép ünnepünk volt, sok-sok vágyakozó szívű emberrel a templomban, élményekkel, szeretettel, találkozásokkal. Olyan jó volt prédikálni ezeken az ünnepi alkalmakon. No, nem mintha máskor nem lenne jó :) De most olyan mélyen sikerült átéreznem minden egyes napját a Nagyhétnek. Talán azért, mert beteg voltam, és nem csinálhattam mást, mint hogy ezekre az alkalmakra koncentráltam - lám, igaz az ige, hogy "akik az Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál"... még egy betegség is. :) Úgyhogy nagyon hálás vagyok Istennek, hogy ilyen szép ünnepünk lehetett.
A Családdal való találkozásunk is nagyon jó volt :) Sikerült majdnem mindent elkészítenem, amit szerettem volna, és az éhes pocakok nagy örömmel fogadtak mindent :) Az előétel sárgatúró, főtt békebeli sonka, főtt tojás volt, majd tyúkhúsleves, aztán töltött dagadó, töltött csirkecombok, 3 féle saláta, rizibizi, utána pedig túrótorta, sajtos rudacskák, brownie. Csak pihegett a csapat :)
De a lényeg az, hogy az Isten szeret bennünket, és csodaszép ünneppel ajándékozott meg, amikor igazán hálát tudtunk adni mindazért, amit értünk tett!Szeretem Istent! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése