Május 1.

Olyan nagy örömmel várjuk mindig a "májuselsejét", hiszen ez egy jó kis bónusz pihinap, és szörnyen rosszul tud esni, ha hétvégére esik... ám ebben az évben csudajó dolgunk van, hiszen még a hétfőt is megkapjuk hozzá - igaz, meg kellett érte dolgozni. De akkor is! :)
Megmondom őszintén, én nem tudtam, hogy pontosan mikortól ünneplik ezt a napot. És mivel ma igen korán kidobott az ágy magából, kicsit utánanéztem, hogy akkor hogy is, mint is a május 1.

Május 1. a munka ünnepe, a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890. óta, kivéve Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban. Ám ők sem maradnak ki a jóból, mert ezen a napon ők a Törvényt ünneplik - ez ott a Törvény Napja.
Itt azonban nem állunk meg, mert több dolgot is ünnepelnek ezen a napon szerte a világon. Például Kazahsztánban a május 1. a népek egységének a napja, Franciaországban 1561. óta tartják ezen a napon a gyöngyvirág ünnepét (mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz), Hawaiin pedig ekkor ünneplik a lei, a nyakba akasztott virágfüzér napját.
De tudjuk, hogy a népi hagyományok szerint, ha ezen a napon esik az eső, jó termés várható, valamint ehhez a naphoz kötődik a májusfa-állítás hagyománya is. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Ezután szerenádot adtak, amit a lánynak fogadni illett egy szál gyufa meggyújtásával. A szerenádot követően a lány kiment és borral kínálta a legényeket. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.A májusfa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása, a májusfára mászás. Különösen nehéz volt a lehúzott kérgű, magas fát megmászni. Azé lett a tetejére erősített ital, akinek ez sikerült. A legények gyakran megtréfálták egymást azzal, hogy az üvegbe paprikás vizet tettek.

Apa minden évben állít Anyának májusfát, és ez olyan szép szerintem :) De vannak helyek, ahol nem májusfa a szokás, vagy nem csak az, hanem hogyha valakinek már van komoly udvarlója, az kap május-kosarat, ami minél színesebb, minél figyelemfelkeltőbb, annál nagyobb büszkeség annak, aki kapja... :)

Szépek ezek a régi hagyományok, jó lenne, ha megmaradnának még sokáig, nem csak az emlékezetben, hanem a gyakorlatban is.