Először is, ugyebár, férjhez mentem :) Ennek következménye, hogy nászúton voltunk. Csodás volt, leírhatatlan. Franciaország maga a szépség. Hatalmas ország, rengeteg látnivalóval, hegyekkel, cseresznyefa-soros utakkal, bocikkal, levendulával, tengeri herkentyűkkel, kedves-mosolygós emberekkel, szépséges utcácskákkal, sok-sok muskátlival, flamingókkal, bikákkal, és még sorolhatnám, mennyi szépséget tárt elénk a jó Isten az alatt a pár nap alatt. Néhány pillanat:
Áldott kis nap volt, hálával volt tele a szívünk :)
A nászút után visszahuppantunk a való világba, ami meg kell, hogy mondjam, nem esett jól :) El tudnám képzelni, hogy ha azok a bizonyos mézes hetek, mézes hónapok lennének, amikor nem kell az élet rögös útjain bandukolni, csak örülni egymásnak. Node, bizonyára nem véletlen, hogy ennek így kell lennie.
Elkészültek a tervek a templomrenováláshoz, megkezdhettük az engedélyezési eljárást (persze azért ez nem ilyen könnyedén ment, mint ahogy ezt most leírom (: ). Ha minden jól megy, kora ősszel be is indulhat a munka. Végre.
Az Idősotthonunk szépen beindult, illetve inkább mondjuk úgy: különösebb döccenők nélkül, halad tovább az élet ott, mióta átvettük a "csapatot".
Belevágtunk egy lakásvásárlásba is, csak hogy ne unatkozzunk, még véletlenül sem :) No, persze nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen egy picike lakáskát kezdtünk el megvenni, amit Guszti és Apa szépen kifestettek, és mostmár "csak" az van hátra, hogy otthonná tegyük azt is. De csodaszép lett ám :) Még egy lila falat is kaptam benne :) Lesznek majd szép kis (vagy nagy) falmatricák, amiket itt találtam: www.faldekoralas.hu. Már alig várom, hogy teljesen elkészüljön :)
A múlt héten pedig Csillagpontozni voltunk. www.csillag.reformatus.hu - itt lehet mindenféle jó kis cikkeket találni róla.
Nagy élmény volt. Sok szempontból. Például megtapasztaltuk, hogy milyen napokon át esőben sátorozni, milyen együtt lenni 3600 emberrel, hogyan tart össze ez a sok ember, amikor kilátás sincs arra, hogy valaha még kisüt a nap :) És mindeközben olyan jó volt érezni azt, hogy mindannyian egy cél miatt vagyunk ott: hogy találkozzunk. Istennel és egymással. És a célunkat elértük, mert áldott találkozásaink voltak. Többek között azért is szeretek Csillagpontra menni, mert ott mindig, de mindig sikerül olyan lelki élményt kapnom, ami nagyon sokáig kitart, ami úgy feltölt, hogy sokáig elég még a muníció. Mint a teve púpjában a víz :)
És most Guszti van táborozni a fiúkkal, én pedig itthon pötyögök a blogomba. A hét fő célja számomra, hogy helyreállítsam a rendet itthon, ami valami furcsa módon, az utóbbi időben káosszá alakult át. :) De egész jól haladok, már csak a hálószobát kell felismerhetővé varázsolni :)
Közben pedig egyre gyűlnek a kamrában a polcon a befőttek és savanyúságok. :) Szépek ám, van már barack, szilva, meggy, uborka, bab. Remélhetőleg finomak is lesznek :) Ebben pedig nagy segítségem a befőző automata, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek (www.befőzőautomata.hu) - nem írtam el, ékezettel kell írni :) -, mert nagyon egyszerű, és időtakarékos vele dolgozni.
Lélekben már készülök a szokásos augusztusi gyermekhetemre, amit most sokkal tartalmasabbra tervezek, mint amilyenek eddig voltak, bár eddig is jó volt. Most külön lesznek foglalkozások kicsiknek és nagyoknak, ha sikerül mindent úgy előkészítenem, ahogyan szeretném.
Hát így telnek a mindennapok itt Tiszaszentimrén, a parókián, és az életünkben. :)
Búcsúzóul egy levendula-tábla Franciaországból:
Szép, élményekben gazdag nyarat Mindenkinek! :)
