Pinterest

Pinterest

2012. márc. 31.

Virágvasárnapi gondolatok

Valami új virágvasárnapi gondolatra vágytam. Évről-évre elmondjuk a virágvasárnapi eseményeket, a bevonulást, a csacsit, a pálmaágakat, a leterített felső ruhákat, a hozsannázó tömeget... olykor beszélünk arról, hogy akik virágvasárnapon hozsannáztak, nagypénteken "feszítsd meg!"-et kiabáltak...
Holnap nem én tartom a gyülekezeti Istentiszteleteket, hanem kedves jó Férjem, én Presbiteri Konferenciára megyek néhány presbiterünkkel, de mégis jól esett elidőzni egy kicsit a téma körül. Így találtam rá egy virágvasárnapi áhítatra, amit megosztok Veletek, mert megtetszett ez a (számomra) új megközelítés.

A szerző Imre László, Kárpátaljáról.

"Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, Jézus elküldött két tanítványt, és ezt mondta nekik: "Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat." Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása: "Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, szelíden és szamáron ülve, igavonó állat csikóján." A tanítványok elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik: odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig ráült. A sokaság legnagyobb része az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. Az előtte és utána menő sokaság pedig ezt kiáltotta: "Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban." Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: "Ki ez?" A sokaság ezt mondta: "Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta."" (Máté 21,1-11)


"Csodálatos jövőt ígért Jézus az őt követő, és a halálig hűséges tanítványoknak: királyi székeken fognak ülni, és ítélik majd Izrael nemzetségeit. Aztán a "Királyok királya" egy feladatot ad: a szomszéd faluból el kellene hozni egy szamarat. Hát, bizony meg kell hagyni, nem valami magas felkészültséget igénylő feladat ez, és ráadásul kellemetlen is, mert hiszen magyarázkodni kell, hogy miért is van ez a szokatlan "szamárelkötés..." De azért engedelmesen megteszik. Aztán az elején minden az elképzelt és a zsoltárokban megírt forgatókönyv szerint indul: lengenek a pálmaágak, zúg a hozsánna, és mindenekfelett: a Király végre egyszer már elfogadja a hódolatot. Tart az ujjongás, folytatódik a nagy virágvasárnapi bevonulás. És utána az egyik "érthetetlen" esemény követi a másikat. A Király most odaérkezik egy útelágazáshoz, ahonnan jobbra a rómaiak Antónia-erődje felé lehet fordulni, balra meg abba az irányba, amerre a templom áll... Szinte látjuk, ahogyan a tanítványok lökdösik a szamarat, hogy ugyan forduljon már az Úr a gyűlölt erőd felé, és gyerünk, vágjuk a rómaiakat! De a Mester a templom felé fordul, hogy aztán ostort fonva megtisztítsa azt. És bizony tudomásul kell venni, hogy ő a király, a vezér, és azt teszi, amit akar. Még akkor is, ha emiatt ellene fordul a papság, megbotránkoznak sokan a rokonszenvezők közül, és értetlenkedik még maga a tanítvány is. Hadd álljon itt két fontos virágvasárnapi tanulság: Az első ez: bízz a Királyban, de ne csak a hatalmában meg a csodatevő erejében, hanem abban is, hogy ő bölcs, és minden végzése tökéletes. Ha engedelmesen végrehajtod a kicsi, alantasnak tűnő, vagy talán éppen nagyon is kellemetlen "szamáreloldásnyi" feladatot, akkor te is hatalmas üdvtörténeti események részese lehetsz. Egyesek tudtukon kívül angyalokat vendégelnek meg, mások pont azon a néptelen gázai úton kezdenek járkálni, ahol egyszer csak felbukkan egy kocsi a hatalmas pénzügyminiszterrel... És mindenképpen ott fogsz vonulni a nagy hozsánnás-pálmás menetben majd azon a napon, amikor eljön az Úr és minden szentje vele. A másik tanulság hadd legyen ez: soha nem a látható "római erőd" a legfőbb ellenség, hanem a templomot szennyező kufárkodás. Mert lám, az Antónia- erőd maradványaiból már régen turistalátványosság lett, de sok templomban még ma is bőgnek a szenteskedő vallási kufárkodás jószágai. Vonuljon be ezen a virágvasárnapon úgy a szívedbe az Úr, hogy ő dönthesse el, merre forduljon, és mit, milyen sorrendben tegyen a helyére az életedben!"

                               Ámen

2012. márc. 28.

Somogyi János - HOZSÁNNA!… HALÁL!… DIADAL!…

Kedron völgyéből tavasz-illat árad,
Lágy szellő viszi Jeruzsálem felé…
A megújhodó élet zsongó muzsikája,
Kíséri halkan a kőházak közé…

Gyönyörű tavasz van… Mandulavirágos,
Varázslatos, csodálatos napja.
Áldozatul küldi a völgy az illatát
És himnuszt zeng a Kedron patakja. 

A város élénk. A nép az utcán tolong,
Mert kire jött, egy Ember közeleg,
Aki csodát tesz, betegeket gyógyít…
A Messiást várók szíve megremeg. 

Remény csillan a sóvárgó szemekbe,
A lelkek mélyén a tűz fellobog.
Szabadító jön, a világ Megváltója,
Érte a népek szíve vár, dobog!

Próféta! Jézus! Názáretből való!…
Egyszerű fia egy falusi ácsnak
De soha még ember így nem szólott,
Megrázó erővel a bűnös világnak. 

Szava izzó, mint folyékony arany.
Igazság, erő, mi belőle árad.
Jóság, alázat simul a szemében
És emberekért munkálkodik, fárad. 

Messziről morajlást hoz a tavaszi szél,
A csodatevő próféta közeleg.
Ellenállhatatlan, csodás erő viszi
Az embereket egymáshoz közelebb. 

Egyszerű ruhában, szamárháton ülve,
Jön az Ember, a bűnösök barátja,
Tanítványai körülötte mennek,
Sokezer torok a hozsánnát kiáltja. 

„Hozsánna Néked!” Harsogja a tömeg,
„Ki jössz az Úrnak dicső nevében!”
Öröm-mámor tombol a lelkekben,
Legtöbb embernek könny ül a szemében. 

„Hozsánna Néked! Dávid Fiának!
Te vagy a dicső, hatalmas Király!
Izráel népe a próféciák után,
Messiás, Messiás! A jöttödre vár!”

Pálmák lengnek, virágok hullanak
Szőnyegek terülnek le a poros útra,
Dicsőség, hozsánna, Isten Fiának,
Ki a reménységnek örökvizű Kútja.

Dicsőség Néked! Jézus, Messiás!
Az örök város így fogad ma téged.
Bevonultál a lelkekbe, szívekbe,
S meghódítottad a Te bűnös néped.
*
A helytartó előtt lármás tömeg tolong,
Öklüket rázzák, vádat kiáltanak,
Bent Pilátus faggatja az Embert,
De sokszor némán marad a szent ajak. 

Tegnap még ünnepelt király volt,
Tegnap még szemét nyitotta a vaknak,
Ma már fogoly s dicső homlokára
Gúnyból, tövisből koronát raknak. 

A nép vádol, a nép könnyen felejt,
Már nem emlékeznek a sok csodára.
A meggyógyított vakok és bénák is,
Halált kiáltanak az Ember Fiára. 

Jézus már ott is áll. Pilátus rámutat:
„Íme az Ember! Én tisztának látom!”
A tömeg felzúg: „Feszítsd meg Őt!”
Pilátus szól: „Én mégis elbocsátom!”

„El ne bocsásd! Inkább Barabást!
A mi népünk Őt bűnösnek látja!
Ha elbocsátod, vedd most tudomásul,
Nem vagy többé a császár barátja!”

A nép követel. Pilátus megdöbben.
A „császár barátja” meghajtja fejét,
Csendesen hallgatja a követelést,
És megváltoztatja az ítéletét. 

Szól: „Barabbás mehet!” Kezeit megmossa.
„Ez Ember vérétől én ártatlan vagyok!”
S átadja Jézust a népnek kezébe,
Kik megcsúfolják a drága Főpapot. 

*
Kedron völgyében keresztet ácsolnak,
Virágok hullanak a tavasz is gyászol…
A legszebb virág, a világ reménysége
Az emberi szívekbe már alig világol. 

A megcsúfolt Mester, a Jóság, Szeretet,
Már ott roskadoz a kereszt súlya alatt.
Vér csurog drága, sebzett homlokáról
S verejtékével a porba hullanak…

Megtört szemében a fájdalom könnye,
Mint drága gyémánt csillog a nézőre.
Nincs aki segítsen, nincs aki megszánja,
Durván rátámad a poroszló az őre. 

A Golgotára visz fel az utolsó útja,
Gyűlölet köve az, amelyen botladoz.
Tegnap: hozsánna, virág, diadal,
Ma: halál, szitok, mit a nép kiáltoz: 

Már áll a kereszt, fenn a Golgotán,
Átütve a drága szív, a lábak, kezek.
Elszállt ajkáról az utolsó sóhaj,
Sötétség borít be földet és eget. 

A nép riadtan áll a kereszt körül,
A mennydörgéskor egy ajak sem szólt.
Csak a százados szólalt meg utána:
„Ez ember valóban Isten Fia volt!”

*
Kedron völgyéből tavasz illat árad.
A Golgota hegyén nyílnak a virágok.
Jézus feltámadt, diadalt aratott!
S megváltotta a bűnös világot. 

Ember! Ki az élet útján botladozol
S előtted nincs fény, csak a sötét este,
Nem vesztél el, mert az örök élet fénye
Ragyog le rád, csak nézz fel a keresztre!


2012. márc. 23.

Szépségeink

A képek minőségét most kérlek ne nézzétek, ezeket most csak a telefonommal készítettem... De olyan jó már egy kis színt látni az udvaron :)






Tegnap este megkezdtem a húsvéti dekoráció készítését...

Az eredmény az lett, hogy körülöttem, másfél méteres körben minden ragasztós volt... :)

Vettem szép nagy, strucc tojás méretű hungarocell tojásokat, azzal a feltett szándékkal, hogy szépen körbetekerem őket színes madzaggal, és felaggatom a bejárat fölé, és "deszép" lesz... Még csak a prototípus készült el, de picit elbizonytalanodtam... Lesz-e türelmem, időm arra, hogy mindet körbetekergessem? Mert ez ugye az üvegek körbetekerésénél kicsit macerásabb. Mindenesetre, az elsőt megmutatom, lehet szurkolni, hogy a többi is elkészüljön :)








A képen is jól látható, hogy én is csupa ragasztó voltam :) Terveim szerint ilyen szép kis "Miss Marple-ös" pasztell színekkel dolgozom végig, különböző módon csíkozva, és harmonizáló rózsaszín szaténszalagocskával fogom felkötni.

2012. márc. 22.

Húsvéti alkalmaink Tiszaszentimrén


Április 1., vasárnap -   10 órakor Virágvasárnapi Istentisztelet  a Református
                            Templomban
Április 2., hétfő – 13 órakor a Passió című film vetítése a Petőfi úti Klubban.
Április 3., kedd - 13:30-kor Bűnbánati Istentisztelet az Idősek Otthonában;
                             18 órakor Lelki-Fröccs, „húsvéti kiadás”, a Petőfi úti
                            Klubban.
Április 4., szerda – 16 órakor Bűnbánati Istentisztelet a Gyülekezeti
                            Teremben
Április 5., csütörtök – 16 órakor Nagycsütörtöki Úrvacsorás Istentisztelet a
                            Református Templomban
Április 6., péntek – 10 órakor Nagypénteki Istentisztelet a Református
                            Templomban;
16 órakor Passiós elcsendesedés a Gyülekezeti
Teremben
Április 8., vasárnap – 10 órakor Úrvacsorás Istentisztelet a Református
                            Templomban;
14 órakor Úrvacsorás Istentisztelet az Idősek Otthonában
Április 9., hétfő – 10 órakor Úrvacsorás Istentisztelet a Református
                            Templomban

Alkalmainkra szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! :)

Húsvéti étkek

Ígértem, hogy fogok egy kis húsvéti recept-ajánlóval is kedveskedni a hűséges - vagy éppen újonnan bekapcsolódó - olvasóimnak. Most hozok egy párat, olyanokat, amiket jómagam is szoktam, vagy terveim szerint fogok készíteni ezen az ünnepen.

Elsőként :

Ha húsvét, akkor szinte kötelező a sonka... Megmondom őszintén, én már megvettem a mi húsvéti sonkánkat, és a fagyasztóban várja, hogy felhasználjuk. Mivel igen szép példány, azt hiszem, hogy néhány szeletet levágok belőle, hogy a reggel egy kis friss sonkával indulhasson, bár azt hiszem, általános jelenség, hogy lelkészéknél a vasárnapi reggeli igencsak futtában történik, ha történik egyáltalán, főleg, ahol már fél 9-kor kezdődik az első Istentisztelet... :) Mindenesetre a sonkához dukál egy kis tojáskrém is - főtt tojás, egy kis vaj, egy kis mustár, egy kis tejföl, egy kis só, egy kis bors, egy kis petrezselyem zöldje, és már kész is! :) Vagy a töltött tojás, ami szintén nagyon egyszerű, és nagyon finom, de azoknak ajánlom, akik vasárnap reggel ráérnek kicsit pepecselni, esetleg ezt második fogásnál, az ebédnél is lehet tálalni. Ehhez szintén megfőzzük hó keményre a tojást, félbevágjuk, a sárgát kivesszük, a fehéreket szépen elhelyezzük egy "dizi" tálon, a sárgákat egy tálban szépen összetörjük (villával), adunk hozzá bármilyen kenőmájast, vagy májkrémet, pici olajat (hogy lágyabb legyen), pirospaprikát, sót, borsot, (egyéb fűszert, amilyet szeretünk), s miután ezt jól összedolgoztuk, szépen visszapúpozzuk a fehérekbe.

Leves: 

Ami sonka marad, azt felkockázom, felkarikázott répával, zöldséggel, felkockázott krumplival, borssal, babérlevéllel felteszem főni, majd mikor már alakul, konzerv babot öntök hozzá (általában chiliset, és azért konzervet, hogy ne kelljen az áztatással macerálni - de ez már csak az én lustaságom... (: ), majd kóstolás után még lehet ízesíteni, ahogy tetszik. Ez aztán olyan kiadós, hogy csak nocsak. :)

Második "féle":

Tökéletes második fogás ilyenkor egy kis töltött csirke (vagy bármilyen töltött hús).  Általában mindenkinek megvan a maga jól bevált tölteléke (nekem is), de most találtam egy újat, megosztom Veletek is.
Hozzávalók:
  • 1 csirke
  •  2 zsemle
  •  2-3 elkapart csirkemáj
  •  1 tojás
  •  egy közepes fej hagyma
  •  egy + három kanálkacsazsír
  •  2 gerezd fokhagyma
  •  4-5 csokor apróra vágott petrezselyemzöld
  •  só, bors, pirospaprika
A zsemléket vízben beáztatom, majd jól kifacsarom. A hagymát apróra vágom és megpirítom a zsíron. A villával szétnyomkodott zsemléket összekeverem többi hozzávalóval, sózom, borsozom és késhegynyi paprikát teszek bele. A csirkének a combja és mellehúsa bőre alá töltöm a tölteléket, majd egyenletesen elnyomkodom. Bevarrom, vagy megtűzöm (ez akár el is maradhat), kívül-belül sózom és tepsibe teszem. Leöntöm három kanál olvasztott zsírral és kevés vizet öntök alá. Letakarom alufóliával és a forró sütőbe tolom. 15 perc után leszedem a fóliát és a pecsenyezsírral időnként megöntözve szép pirosra sütöm. (Forrás: http://grocceni.com/recept/toltottcsirke.html)


Másik nagy kedvenc ilyenkor a töltött dagadó (amire a múltkor az én drága Uram olyan édesen rácsodálkozott, hogy "jéé, ez így készül?!" ((: )

Hozzávalók:
  • 1 nagy dagadó felszúrva
  • olaj
  • 2 nagy fej vöröshagyma
  • 1 marék petrezselyemzöld
  • 10 gerezd fokhagyma
  • 0,5 kg darált hús
  • 0,5 kg darált gomba
  • 0,5 kg darált csirkemáj
  • 3 tojás
  • 3 száraz zsemle
  • 4-5 ek mustár
  • bors
  • majoranna
  • hús fűszerezéséhez: só, bors, majoranna, fokhagyma
  1. A dagadót kívül-belül jól befűszerezzük. Félre tesszük, amíg a tölteléket elkészítjük.
  2. Zsíron megpirítjuk a hagymát a petrezselyemzölddel és a fokhagymával.
  3. Rádobjuk a húst, amivel fehéredésig pirítjuk.
  4. Ezután jöhet a máj és végül a gomba is.
  5. Fűszerezzük és belefőzzük-sütjük a felvert tojásokat.
  6. Hozzáadjuk az áztatott, kinyomkodott zsemléket, a mustárt, jól összedolgozzuk és megtöltjük vele a dagadót.
  7. Tepsibe tesszük, a tetejét jól megkenjük olajjal, egy kis vizet öntünk alá, alufóliával letakarjuk és mehet a forró sütőbe. Kb 1,5-2 órát sütjük.
Ezt is a netről vettem most, (forrás: http://www.nosalty.hu/recept/gombas-majas-toltott-dagado), mert nálam ez is ilyen "ami van, beledobjuk" alapon működik :)

Köretnek együnk sok-sok friss salátát, hogy valamennyire ellensúlyozzuk ezt a sok "szörnyűséget"! :)

Desszert: 

Tegnap találtam egy receptet, amit mindenképpen ki fogok próbálni... :)

Kosárka
Hozzávalók:

  • 30 dkg liszt
  • 20 dkg vaj vagy margarin
  • 1 tojás
  • 10 dkg őrölt dió
  • 7 dkg cukor
  • 1 kanál kakaópor
  • 1 dkg sütőpor
  • 1 dl tej
Krém:
  • 3 dl tej
  • 3 ek liszt
  • 1 cs vaníliás cukor
  • 20 dkg vaj vagy margarin
  • 16 dkg porcukor
  • magozott megy vagy más gyümölcs a tetejére
Elkészítése:
A tészta hozzávalóit alaposan összedolgozzuk, majd kosár formákba nyomkodjuk vékonyan. 180 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütjük. (Ha a forma még nem bejáratott kenjük ki vajjal vagy olajjal.) Ha megsült akkor kiborítjuk a formákból.
A krémhez a tejet felfőzzük a liszttel, cukorral, vaníliás cukorral majd hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt akkor hozzáadjuk a vajat vagy margarint és jó alaposan elkeverjük. A formákat megtöltjük a krémmel és a tetejére magozott meggyet vagy másmilyen gyümölcsöt teszünk. (Forrás: http://olcso-receptek.hu/desszert/kosarka/)

Szerintem biztos jó lehet!

Végül, egy kis plusz, amit akár reggelihez, akár desszertnek lehet tálalni:

Sárga túró, amit még egy legáció alkalmával tanultam :)

Hozzávalók:

  • 2 liter tej
  • 20 db tojás
  • 10 evőkanál cukor
  • 5 dkg mazsola (elhagyható)
  • 1-2 csomag vaníliás cukor
  • 1 csipet só
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • 1 gézdarab vagy konyharuha

Elkészítés:

A tejet felteszem melegedni egy csipet sóval, a cukorral, a mazsolával, a reszelt citromhéjjal és a vaníliás cukorral. A tojásokat egyenként felütöm egy tálba, és éppen csak annyira keverem össze,
hogy a sárgájuk kifakadjon, majd hozzáöntöm a tejhez, és nagyon lassú tűzön, óvatosan kevergetve, addig főzöm, amíg a tejsavó kicsapódik a tetején. Ekkor beleszedem egy szűrőbe fektetett gézdarabba, és pár órára, hűvös helyre akasztva kicsepegtetem belőle a tejsavót. (Én úgy szoktam, hogy fogok egy nagy fazekat, keresztbe ráteszek egy fakanalat, amire felkötöm, mint egy batyut, egy konyharuhában a "túrót", és úgy szépen le tud csepegni.) Miután lecsepegett, hűtőbe teszem tálalásig. Tálaláskor szeletekre vágva kerül a főtt sonka és a kalács mellé.

És persze ne feledjük el, hogy a lelkünket is táplálnunk kell az Ünnepen!! Senki ne feledkezzen meg az ünnepi Istentiszteletekről! ;)

2012. márc. 19.

Kedves Olvasóim! :)

Felmerült bennem a kérdés, vajon hányan látogathatják ezt a ládikát... Tudom, hogy többen, mint ahányan feliratkoztak a rendszeres olvasók közé, ezért arra gondoltam, buzdítok mindenkit, hogy iratkozzon fel, hadd lássam, kik is azok, akik érdekesnek vélik, amit itt találnak. Persze senkit nem szeretnék kényszeríteni... :) De a lehetőség adott, mégpedig vagy felül, a "rendszeres olvasás" menüpontnál, vagy pedig legalul a "rendszeres olvasók" résznél.
Köszönöm előre is! :)

2012. márc. 15.

Március 15.

Azt hiszem, a március 15. sok mindent jelent nekünk, magyaroknak. Emlékezés, ünnep, tavasz, kokárda, lobogó, ifjak, nemzeti öntudat, büszkeség, ragyogás, felvonulás, pihenés, és még sorolhatnánk... De abban mindannyian egyet értünk, hogy ez a nap fontos! S hogy ezt mások is így vélik, arra bizonyíték, hogy még a "gugli" is "címlapjára" tett ma minket :) Köszönjük :)

2012. márc. 12.

Tavasz ihlette dekor-ötletek

Nnna, minekutána jóóól kitakarítottam, és friss virágillattal teli az otthonunk (három játszint is ontja magából a tavaszt (: ), valamint az idő is annyira csodás, hogy egész eddig tárva-nyitva volt minden ablak, így igazán felfrissült bent is minden, meglehetősen tavasz-dekor hangulatba jöttem. :) Így a tegnap begyűjtött és megígért dekor-ötleteket most mutogatom meg Nektek :)

Elsőként asztalterítékek: 



És a kedvenceim, a nyuszisak: 




És még egy tojásos: 




Ez a legutóbbi szerintem nagyon jópofa, bár kétségeim vannak afelől, hogy bárhol, bármilyen hat tagú vendégsereg elfogyaszt ennyi főtt tojást :)

És akkor még egy kis tavaszi dekoráció-csokor: 


















És végül egy idézet, amit tavaszi keresgélésem közepette találtam, s ami talán egy kis löketet ad a tavaszi fáradtság idején:

"Egy brutális rabló világban mit ér az alázat, szeretet, megbocsátás? Aki nem tülekszik nálunk, az egy autóbuszra sem tud felszállni, mert félrelökik. (...) Mégis mindig hisz az ember valakiben, vagy valamiben... Istenben, megváltásban, tavaszi újrakezdésben, új, jobb, igazságosabb hazában, emberi szóban, nők férfiakban, férfiak nőkben és gyermekekben. A földhözragadt materializmussal (van másfajta is) szemben a hit fölénye óriási, mert a hívő embernek a lehetetlen lehetséges." (Bertha Bulcsu)

2012. márc. 11.

Tojásolás

Ma, az Istentiszteleten már pedzegettük a húsvéti eseményeket. De előtte, kora reggel, mikor én már fent voltam, főztem a vasárnapi husilevest, készülődtem lélekben a szolgálatokra, és közben hallgattam a csendes házban, az egyik szobából is, másik szobából is kiszűrődő szuszogást, a fiúk durmolását, már elméláztam azon, hogy mivel kedveskedjek majd az ünnepen az én eleven és zizegős kis bandámnak. :)

Fessek-e tojást? Nem szoktam... A klasszikus módon, tojásfestékkel, tavaly festettem először - nyugodtan meg lehet botránkozni rajtam... :) Valahogy ez eddig kimaradt nekem. Megérkezett már a Praktika, amiben nagyon sok tojásdekoráció van, de azért nézelődtem még a neten is, hátha találok valami szuperkönnyű-szupermutatósat. :) S bár ilyeneket nem, azért érdekeseket sikerült fellelnem. Mutatok pár képet.


Gyerekeknek: 


Türelmeseknek: 


Unatkozóknak: 


Ez pedig nagyon tetszik:


de csak a képet találtam, leírást nem, ha véletlenül valaki ismerné az elkészítési módját, kérem, írja le kommentben, köszönöm :)

Aztán itt van még ez a blogbejegyzés is: http://www.annathered.com/2010/09/29/how-to-make-a-heart-shaped-egg/ Nagyon ajánlom mindenkinek, aki szeretné szív alakú főtt tojással meglepni szeretteit :)

Még néhány romantikus ötlet: 


És végül egy cukiság: 


No, a tojásokról ennyit :) Közben egy szép kis dekoráció-gyűjteményt is összeválogattam, hamarosan azzal is jelentkezem! Aztán persze a receptek sem maradhatnak el... ;)

Áldott vasárnap estét, kedves Olvasó! :)

2012. márc. 9.

Négy lehetőség, hogy a bibliaolvasás szokásunkká váljon

 "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok" (Jn. 8,31)




Tényleg nagyon fontos lépés az életünkben, hogy elhatározzuk: rendszeresen fogjuk olvasni a Bibliát egy rövid ideig - talán néhány hétig. Nagyszerű dolog ebbe belevágni, de az is fontos, hogy ne hagyjuk ennyiben a dolgot. Jézus így szólt: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok." (Jn. 8,31) Tanítvánnyá akkor válunk, ha hosszabb távra is elkötelezzük magunkat, hogy Jézustól tanuljunk.
Hogyan folytassuk a bibliaolvasást és maradjunk Jézussal kapcsolatban az Ő Szaván keresztül, hosszú távon?
1) Határozzuk el, hogy megtesszük. Az első lépés a elkötelezettség. Ne várjuk, hogy majd csak lesz jobb alkalom arra, hogy a Biblia olvasása rendszeres napi programunk legyen. Kezdjük el még ma.
2) Mondjuk el másoknak is. Jelentsük be másoknak, hogy mire köteleztük magunkat. Tegyük lehetővé, hogy számon kérjék rajtunk. Ha Isten iránti elkötelezettségünket titokban tartjuk, könnyebb kibújni alóla.
3) Legyünk határozottak. Ne hagyjuk, hogy bármi is eltántorítson minket vállalásunktól. Legyünk egyértelműen eltökéltek, hogy életünkben állandó szokássá fog válni a bibliaolvasás, különösen az első hónapokban. Ha ki-kihagyunk egy-egy napot, sokkal nehezebb lesz elkötelezettnek maradni Isten Igéjéhez.
4) Duplázzuk meg erőinket. Kerítsünk egy lelki társat, aki segítségünkre lesz és bátorít. Ez legyen olyasvalaki, akivel megoszthatjuk, hogy mit tanultunk csendességünkben. Ez lehet valaki a kiscsoportunkból, egy barát vagy egy családtag. A Biblia is azt írja: "Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredméyne van." (Préd. 4,9)
Az Istenre szánt időnek egész életre szóló szokásnak kell lennie - nem pedig múló szeszély. A kutatások azt mutatják, hogy valamit megszakítás nélkül hat hétig kell csinálnunk ahhoz, hogy szokásunkká váljon. Váljon a bibliaolvasás életünk részévé ma - és egész hátralévő életünkben.
Beszéljetek róla
  • Milyen döntést hozol még ma azért, hogy a bibliaolvasás állandó szokássá váljon életedben?
  • Kivel fogod megosztani elkötelezettségedet, ki fogja számonkérni rajtad?
  • Állapítsd meg, hogy melyek azok a zavaró tényezők, amelyekkel valószínűleg szembetalálkozol a rendszeres bibliaolvasás során. Min változtathatsz az életedben, hogy csökkentsd vagy megszüntesd ezeket a zavaró tényezőket?
(Daily Hope by Rick Warren, 2012. március 2.)

2012. márc. 7.

Egy kis finomság

Ma egy kis receptajánlóval kedveskedek, így a böjt jegyében :)

Annyira megtetszett ennek a receptnek az egyszerűsége, hogy muszáj volt kipróbálnom. A sütőpor tasakján olvastam.

Mandulakenyér

Hozzávalók: 150 g Rama, 150 g cukor, 150 g őrölt mandula, 200 g liszt, 4 tojás, pár csepp mandula aroma, 2 csapott teáskanál sütőpor.
Összedolgozod a margarint, a cukrot és a 4 tojás sárgáját, majd hozzáadod a lisztet, a sütőport, majd az őrölt mandulát és az aromát, majd kemény habbá vered a 4 fehérjét, és a masszádhoz kevered, ezzel lazítva azt.
Eredetileg a recept ír még kb. 50 szem egész mandulát is, hogy azzal díszíts, ám nekem az nem volt itthon, csak szeletkékre vágott, így én abból is kevertem valamennyit a tésztához, úgy tettem bele a kipapírozott formába. A sütőt alacsony hőfokra kell állítani, mert lassan sül át a tészta belseje, mivel jó sűrű. Ezért kb. egy órát sült. De megérte.





Hmm, nagyon fincsi illatok töltötték be kicsinyke otthonunkat. :) Tökéletes reggeli, vagy uzsonna kellék.
Próbáljátok ki! ;)

2012. márc. 6.

Muzsika :)

Kedves Olvasók!
Mostantól, ha szeretnétek, egy kis kellemes muzsikát is hallgathattok a blog olvasgatása közben. Jobb oldalt találjátok a kis iPod-ot, amin ha kiválasztjátok a kívánt zenét, azonnal el is indul.
Csak, hogy kellemesebb legyen itt lenni :)

Szépséges napot kívánok Nektek!

2012. márc. 5.

Szent Patrik kódexbeli áldása

Az Úr legyen előtted,
hogy a jó utat mutassa neked.
Az Úr legyen melletted,
hogy téged karjába zárjon és megvédjen.
Az Úr legyen mögötted,
hogy megvédjen a Gonosz cselvetésétől.
Az Úr legyen alattad,
hogy felfogjon, ha leesel.
Az Úr legyen tebenned,
hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.
Az Úr legyen körülötted,
hogy megvédjen, ha mások rád rontanak
Az Úr legyen fölötted,
hogy megáldjon téged.
Így áldjon meg téged a jóságos Isten,
ma, holnap és minden időben.
Ámen. (IV. század)

Sóginőtől szülinapra :)

Huszonkilenc

Beléptem az utolsó kettessel kezdődő életévembe...


Tegnap este elgondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen nekem soha nem voltak olyan gondolataim, hogy "harminc éves korom előtt el szeretném érni ezt, vagy azt". És mégis... annyi szépet és jót megéltem, megértem, annyi mindent ajándékozott nekem Isten, annyi élményben részesített, és annyi tapasztalattal gazdagított, hogy ha szerettem volna, sem tudtam volna ilyen szépen összeválogatni. Ha csak ezt az elmúlt egy évet nézem... mennyi minden történt. És nagy dolgok. Intézményfenntartó lelkész lettem, férjhez mentem, Franciaországban jártunk, intézményt bővítettünk, templomrenoválást kezdtünk, Izraelben jártunk... Hihetetlen... :) Azt hiszem, bizton állíthatom, hogy szeret az Isten. Mert az Isten szeretet. És jó ebben a szeretetben élni. Nem az ajándékok miatt. A "csendes" éveimben is szerettem ebben a szeretetben élni... Jó abban a tudatban eltölteni ezt a földi életet, hogy biztonságban vagyok, mert Rá bíztam az életemet, Ő irányítja a sorsomat. 
Persze, sok mindent szeretnék, sok mindent kérek Istentől a mindennapokban (még több báránykát a gyülekezetbe, stabilitást az intézménynek, nyugalmat a munkatársaknak, stb, stb...). De tudom, hogy ezeket a kéréseket meg is hallgatja, és amennyiben egyezik az Ő terveivel, teljesíti is. 

Mégis, ha kérnem kellene valamit, hogy harminc éves korom előtt még teljesüljön... egyértelmű, hogy mi a válasz. :) Hátha ebben is egyezik a tervünk Istennel :) De ha mégsem..., hát azt is elfogadjuk, és türelmesen, alázattal lépek majd az új évtizedbe... 

De addig még van 365 nap! ;)

És egy kis muzsika, hogy a lelkünknek nagyon jó legyen :)

2012. márc. 4.

Izrael 2012.

Felfoghatatlan. Még mindig. Pedig már két hét is eltelt azóta, hogy ott voltunk...
Kalandos volt az indulásunk. Megérkezett az ígért ítéletidő, hóvihar, miegymás, így már szombat délután (02.04.) felmentünk Budapestre, hogy garantáltan odaérjünk vasárnap reggel 7:30-ra a "lisztferihegyre". Izgatottan vártuk a becsekkolást, hiszen fel lettünk készítve arra, hogy nagyon alapos kikérdezésben lesz részünk. Reméltük, hogy nem most fog kiderülni, hogy gyanús fejünk van :). De minden rendben volt. Picike késéssel, de elindultunk a nagy útra. Három és fél óra volt a repülőút. Ablak mellett ültem, így figyelhettem, hogyan érjük el Izraelt.
Egy 40 fokkal melegebb világba érkeztünk. Pálmafákkal, ragyogó napsütéssel fogadott bennünket a Szentföld.
Fredy, az idegenvezetőnk várt minket a Ben Gurion reptéren, Tel Avivban. Fredy egy kedves, mosolygós, svájci férfi, aki családjával él Haifa városában, és a Bet Shalom hotelt vezetik.
Haifán töltöttük a vasárnap estét, majd hajnalban indultunk vissza a reptérre, felvenni a cseh útitársakat. Velük együtt indultunk Eilatba, az ország legdélibb városába, mely a Vörös-tenger partján fekszik. Útközben megálltunk Ben Gurion sírjánál, aki az 1948. május 14-én létrejött Izrael állam első miniszterelnöke volt, egészen 1963-ig.
Majd az En Gedi forráshoz mentünk, amit először lentről csodáltunk meg, élveztük az elénk táruló csodás látványt. 

Itt azonban nem álltunk meg... A csehek elhatározták, hogy fel is másznak, mi pedig elhatároztuk, hogy ha ők így, hát mi is úgy :) S így Guszti és én is nekivágtunk ennek a meseszép hegyoldalnak.

Megérte :)
Ezután megnéztük a Timna Parkot, ami gyakorlatilag egy hatalmas kőrengeteg. Hatalmas vörös dombok. Rezet állítottak elő itt egykor. Őszintén, ez annyira nem fogott meg... :) Ám itt a kövek között van egy kis oázis, a Negev sivatag kellős közepén megtalálható az egykori szent sátor mása. Egy kedves amerikai fiú vezetett körbe bennünket.
Majd megérkeztünk Eilatba. A Rimonim Hotelben szálltunk meg, igazán szép, igényes volt. Meglehetősen fáradtak voltunk, hiszen az elmúlt két napban nem sokat aludtunk, viszont a szokottnál több hegyet másztunk... :) Így, miután megvacsoráztunk, kis magyar csapatunkkal elvonultunk a szálloda zsinagógájába, mi nők szigorúan az elfüggönyözött hátsó részben foglaltunk helyet, hálát adtunk Istennek, amiért megőrzött bennünket, és amiért ebben a csodában részesített bennünket, hogy Szent Földön járhatunk, és aludtunk egy jót.
Másnap újult erővel kezdtük a napot, elmentünk az obszervatóriumba, ahol mindenféle szépséges tengeri herkentyűt, például őt:  (Ficánka..? :) )


Vagy őt: 


Utána pedig egészen a Vörös-tenger alá lementünk, ahol mi voltunk akváriumban, és csodaszép korallos helyeket láttunk, amilyeneket természetfilmekben szoktunk - én legalább is eddig csak ott láttam :)


Guszti majdnem ott hagyta a fogát... vagy a fejét... :)


Megtudtuk, hogy Eilat valójában Sopron testvérvárosa... 

Majd beletapickoltunk a Vörös-tengerbe... Bár mi nem úsztuk meg száraz lábbal... Nem sikerülhet mindenkinek... :)


Na jó, nem teszek mindenről képet, mert az úgy nagyon hosszú lenne...
Szóval, miután eltöltöttünk egy napot a Vörös-tenger "tanulmányozásával", következő reggel útnak indultunk vissza Haifa-ra. Közben útba ejtettük Tel Aradot, Be'er Shebát. Ezek egykor lakott területek voltak, mára romokká, feltárásra váró, vagy épp feltárás alatt lévő kőkupacokká lettek.
Következő nap a boldogmondások hegyére mentünk el. Sajnos ma már nem úgy néz ki, mint akkor, amikor Jézus elmondta a Hegyi-beszédet. Egy templom épült a hegy tetejére, ami persze nagyon szép, de mégiscsak jobban esne az embernek, ha egy lankás hegyoldalt láthatnánk, ahol elképzelhetjük, hogy valamikor ott állt, vagy éppen ült Jézus, előtte pedig a sok-sok ember, gyerkőcökkel, hallgatva a csodát... De azért szép :)
Majd Tabghára mentünk, ami arról nevezetes, hogy Jézus ott várta a tanítványait sült hallal, a csodálatos halfogás után, a Genezáreti-tó partján.
Ezután Kapernaumba mentünk, ami szintén egy emlékváros ma már. De nagyon szépen feltárták az egykori épületeket. Itt található Péter háza, valamint néhány másik ház maradványa és egy zsinagóga is. Itt láttunk olyan kőedényeket, amilyenekben a vizet tárolták, amikből a vizet borrá változtatta Jézus.
Innen mentünk Ein Gevbe, ahol úgynevezett Péter-halat ettünk, majd tettünk egy kört egy hajóval a Genezáret-tavon. Szép napos időnk volt, nem tette próbára a hitünk az Úr :)
Voltunk a Jordán-folyónál, ahol láttunk bemerítkezőket.
Jártunk Akkóban, ahol nem olyan régen jöttek arra rá, hogy micsoda épületrendszer van a föld alatt, mégpedig úgy, hogy a jelenleg iskolának használt középkori épület padlója egy szép napon beszakadt egy gyermek alatt, és kiderült, hogy több méter magas boltívek, csodás nagy termek találhatók ott.
Láttunk karaván szerájt, amiről feltételezik, hogy hasonlóban születhetett meg az Úr Jézus.
Ezután elmentünk a Banias forráshoz, ami a Jordán egyik forrása (három forrása van). Ez a forrás azért érdekes, mert itt határozta el magát Jézus arra, hogy elérkezett az ideje annak, hogy betöltse a küldetését, lemenjen Jeruzsálembe...


Következő nap Názáretbe mentünk. Felkerestük azt a forrást, ami már Jézus idejében is ott csörgedezett, következésképp már Mária, és talán a kis Jézus is onnan hordhatta a vizet. Elmentünk abba a kápolnába, ami annak a zsinagógának az alapjaira épült, amelyben Jézus, mikor felnőttként visszament Názáretbe, olvasott, tanított, de miután rájöttek, hogy ő Józsefnek, az ácsnak a fia, elküldték - "senki sem lehet próféta a maga hazájában". Majd megnéztük azt a templomot, ami arra a helyre épült, ami valószínűleg Jézusék családi háza, vagyis barlangja volt, hiszen barlangszerű épület maradványait láthattuk a templom aljában.


Voltunk egy drúz faluban, ami igazából az ott élők miatt érdekes. A drúzok szír betelepültek, akik nagyon lojálisak, hadba is vonulnak, ha kell (kivéve a szírek ellen), de nagyon érdekes vallásuk van... Szerintük a Megváltó még nem született meg, hanem majd egy férfi fogja megszülni, de nem tudják, hogy mikor és ki, így minden férfi, de tényleg minden férfi furcsa buggyos nadrágot hord, hogy ha éppen megszületne a várt gyermek, legyen neki hely...
Jártunk az Aquaduktnál, Heródes nyári rezidenciáján, Bét Sheanban (ahol Saul testét kitűzték a várfalra), Jézus színeváltozásának hegyét is megnéztük, majd elhagytuk a haifai szállást, és elindultunk Jeruzsálembe.
Hát igen... Jeruzsálem...


Csodás élményekben volt itt részünk... Először megnéztük a Dominus Flevit-et. Ez a templom arra a helyre épült, ahol Jézus sírt Jeruzsálemért. Majd lementünk a Gecsemáné kertjébe. Számomra ez volt a legek-legje. Mármint ami a lelki élményeket illeti. Annyira semmihez sem hasonlítható érzés kerített hatalmába. Szinte összenyomott a kert, de mégis olyan nagyon közel éreztem magam Istenhez, Jézushoz. Van mellette egy templom, ahova bementünk, leültem, és csak sírtam... olyan nagyon megérintett. Jól kiimádkoztam magam.
A következő napon újra Jeruzsálem utcáin barangoltunk. Megnéztük a Juh-kaput, majd az Arany-kaput. Ez a kapu az, amelyen majd Jézus, amikor visszajön ítélni élőket és holtakat, be fog vonulni Jeruzsálembe.


Az arabok befalazták, és egy arab temetőt létesítettek elé, hogy ez ne történhessen meg. De azt tudjuk, hogy Istent emberek nem gátolhatják meg terve végrehajtásában...

Felkerestük a Bethesda tavat, ami igazából olyan lehetett, mint ma mondjuk egy három medencéből álló gyógyfürdő, csak kicsi medencékkel. Majd elindultunk a Via Dolorosa-n. Meglehetősen nehéz elvonatkoztatni a minden oldalról kiabáló, vásárlásra buzdító árusoktól elvonatkoztatni, és arra koncentrálni, hogy hol is vagyunk... ugyanis az egész Via Dolorosa egy arab bazársor. De azért szépen felmentünk a Golgotáig, ahol újra egy templom várt ránk. És persze rengeteg ember, akik azért tülekedtek, hogy megérintsék a követ, ahová állítólag letették Jézust, miután levették a keresztről, vagy azt, amelyik azon a helyen van, ahol állítólag egykor Jézus keresztje állt. Gusztinak sikerült igazán kizárni minden zavaró tényezőt, és őt itt érte el, ami engem egy nappal korábban, a Gecsemáné kertjében.
Ezek után még voltunk annál a háznál, ahol a pünkösdi események történtek, voltunk Dávid sírjának a vélt helyén, a Kakaskukorékolás templománál - ahová Jézust vitték, miután elfogták a Gecsemáné kertjében, ahol fogva tartották, és ahol Péter megtagadta Őt.
Majd a következő napot Qumránban, Masadán és a Holt-tengernél töltöttük.
Az utolsó előtti napon újra Jeruzsálemben sétálgattunk, voltunk a Siratófalnál, és abban a kertben, ahol Arimáthiai József sírboltja található, ahova Jézust fektették, miután meghalt a kereszten.
Ezen a helyen Úrvacsorát is vettünk, ami egy nagyon kedves, meghitt alkalom volt. Bár minden este volt részünk lelki alkalmakban is, hiszen a vacsorák után megbeszéltük a napi élményeinket, énekeltünk, imádkoztunk, igét olvastunk... Töltődtünk.
Végül a Yad Vashem holokauszt emlékmúzeumba mentünk el, ami nagyon megrázó volt - stílusában a mi Terror Háza múzeumunkhoz tudnám hasonlítani.
A cseh testvéreink már csütörtök hajnalban elindultak haza, mi csak este repültünk, így a csütörtök még megmaradt nekünk egy kis laza bóklászásnak Jeruzsálemben. És ezen az utolsó, tizenkettedik napon csodás meglepetésben részesített bennünket Isten. :) Ahogy ott sétálgattunk, egyszercsak a Via Dolorosa mellett lévő egyetlen protestáns templomban találtuk magunkat, ahova az orgonaszó csábított be, s ahol épp Bibliaóra kezdődött. A lelkész pedig miről beszélt? A 121. zsoltárról, amiben azt olvashatjuk, hogy ",,,megáldom a te ki és bemeneteledet..." Ennél szebb áldást a hazafelé vezető utunkra nem is kaphattunk volna :)

Mindent összevetve, csodálatos 12 napban volt részünk, testi-lelki feltöltődéssel, békességgel, elfogadással, szeretettel és a jó Isten áldásával. Hálás vagyok, hogy részem lehetett ebben... ebben, amire soha, még álmaimban sem mertem gondolni. Isten útjai valóban kifürkészhetetlenek...



Hogy mik történnek az emberrel, egyetlen év leforgása alatt... de ez egy újabb bejegyzés lesz :)