Pinterest

Pinterest

2021. ápr. 24.

Tavaszi bátorítás

Textus:

 „Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. Hajtott tehát a föld növényeket: különféle füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcstermő fákat, amelyeknek magvuk van. És látta Isten, hogy ez jó.” (1Mózes 1,11-12) 

 

Kedves Testvérek! Az elmúlt napokban azt az üzenetet kaptam a szívembe a testvérek számára, amit klubos lelkifröccsön kicsit már elkezdtünk bontogatni, hogy mennyire fontos, hogy amikor úgy érezzük, hogy nagyon nyűgösek vagyunk, mert időjárás, mert jöjjön már a tavasz, de fúj a szél, és fájnak a porcikáink… vagy amikor betegségben vagyunk, és nem látjuk azt, hogy lenne kiút, vagy olyan távolinak tűnik a vége, hogy nehezen találunk erőt magunkban arra, hogy azt mondjuk: kibírom… vagy amikor egész egyszerűen csak azt érezzük, hogy elég már mindenből, csak arra vágyunk, hogy egy kicsit meg tudjunk pihenni, hogy a lelkünk utol tudjon érni minket… akkor álljunk meg egy pillanatra, emeljük fel a fejünket, csukjuk be a szemünket, vegyünk egy mély levegőt, és engedjük meg az Istennek, hogy átöleljen, hogy eltöltsön – Önmagával. Én egy ilyen pillanatban kaptam a szívembe ezt az imént felolvasott igét, amit a teremtés történetében olvashatunk: „Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcsfákat, amelyek gyümölcsöt teremnek, és majd abban magvuk lesz a földön. És úgy történt. Hajtott tehát a föld növényeket: különféle füveket, amelyek magvakat hoznak, és különféle gyümölcstermő fákat, amelyeknek magvuk van. És látta Isten, hogy ez jó.” (1Mózes 1,11-12) És eszembe jutott az az ige is, amit akkor mondott Isten, amikor Noé és családja kijött a bárkából, és hálaáldozatot mutatott be a családfő: „Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.” (1Mózes 8,22) Lehet, hogy most, ezekben az napokban, hetekben küzdünk valamivel. Lehet, hogy nem látjuk az alagút végén a fényt. Lehet, hogy a tavaszi fáradtságban nem érezzük kirobbanó formában magunkat… De Isten azt mondta, hogy mindig lesz megújulás. Mindig lesz tovább lépés. Mindig meg fogjuk tapasztalni azt, hogy átlendülünk a mélypontokon, mert Isten azt mondta, hogy mindig van tovább. És hiába erősködik a tél, látjuk, hogy a kertjeinkben, vagy az erkélyeinken megindul a földből az élet. Hogy kihajtanak a virágok, rügyek pattannak az ágakon, zöldül lassan a fű és elöntik a színek az életünket. És erről jusson eszünkbe az, hogy egykor, a teremtéskor valami ilyesmi mehetett végbe: a színtelen szürkeségből egyszerre csodálatos színkavalkád lett, virágzó, majd gyömölcsöző fákkal, bokrokkal, zöld növényekkel, mesésen pompázó virágokkal, amikről később azt írja a Biblia, hogy még Salamon király teljes pompája sem volt olyan díszes, mint a liliomok… és Isten azt mondta, hogy ez jó. És miután mi csukott szemmel, fejünket felemelve, mély levegőt véve beengedtük Istent a szívünkbe, nyissuk ki a szemünket, és nézzünk körül! És vegyük észre a földből kibújó nárciszban, játszintban, a virágzó barkában, a rigók énekében, a D vitamint árasztó napsütésben, a rügyekben, a cicák napfényfürdőjében, a gyermekek hintázás közbeni boldog kacajában, vagy éppen egy pillanatnyi csendben, hogy Isten soha nem hagy bennünket magunkra. Most is velünk van. És gondoskodik arról, hogy legyen megújulás, legyen mindig holnap, hogy legyen reménység. Hát tekintsünk Rá, kapaszkodjunk Belé, bízzunk Benne! Ámen 

 

 Csendesedjünk el, imádkozzunk! 

 

 Drága mennyei Édesatyánk, hálás a szívünk azért, amiért a mai napon is, ha csak lélekben is, de együtt lehetünk előtted. Kérjük a Te bölcs vezetésedet az életünkre, hogy mindig tudjunk belőled meríteni, s tudjuk a tőled kapott jót a környezetünkben lévőkre is kiárasztani. Add Urunk, hogy az új élethelyzetek se az egymás iránt, se az irántad érzett szeretetünket ne gyengítsék meg! Imádkozunk türelemért, békességért, szelídségért. Imádkozunk mindazokért, akiknek munkája ezekben a nehéz időkben is nélkülözhetetlen. Erősítsd, támogasd őket. Őrizd meg kérünk gyülekezeti tagjainkat, munkatársainkat, szeretteinket közelben és távolban. Légy mindannyiunk kőszikla támasza, oltalma. Jézus Krisztusért kérünk, hallgasd meg a mi imádságunkat. Ámen 

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert tiéd az ország, a hatalom, és a dicsőség, mindörökké. Ámen