Pinterest

Pinterest

2011. nov. 14.

Kész. Bekattantam. Nincs visszaút.

A mai napon megérkezett a Praktika karácsonyi előkészületes száma, és hjaj tisztára lázba jöttem... De még semmi nincs... Nincsenek díszeim, pedig elhatároztam, hogy szakítok az eddigi színeimmel, és idén beújítok. Ajándékötleteim sincsenek, pedig ilyenkor már bőven szoktak lenni. Node, majd utolérem magam egyszercsak...
Első lépésként szerdán meglátogatom az Ikeát :) Betermelek illatos mécsesekből és szépségekből. A többi meg majd jön magától.
Ma láttam egy reklámot, ami nagyon édes volt, egy üzlethálózat reklámja, ami arról szól, hogy egy kisfiú hogy várja már a karácsonyt, és milyen lassan telik az idő, és persze az ember azt gondolná, hogy azért, mert ajándékot szeretne kapni, és aztán... kiderül, hogy nem. Arra vár, hogy ő adhassa át az ajándékát. És beleolvasgattam a kommentekbe, amiket a reklám alá írtak, és az egyik ember írta, hogy milyen jó lenne, hogyha nem az ajándékozásról szólna a karácsony.
Miért ne? Igenis az ajándékozásról szól. Arról, hogy Isten nekünk ajándékozta a Fiát, nekünk ajándékozta az örök életet. Persze, értem én, hogy mit akart a hozzászóló mondani, hogy a tárgyak, stb. De én arra is azt mondom, hogy de. Legyenek ajándékok, lepjük meg a szeretteinket, kedveskedjünk egymásnak! Nyilván, nem azt mondom, hogy dráááága-drááága holmikkal. Csak némi kis szeretetből fakadó meglepetéssel. Vagy hasznos dolgokkal, amik megintcsak a szeretetünket, a gondoskodásunkat fejezik ki.
Azt gondolom, hogy a karácsony igenis legyen szép, díszes, hangulatos, ajándékozós - ha valaki lelkének jól esik ez a fajta ünneplés. Nekem jól esik. És már alig várom, hogy adventi-karácsonyi hangulat lengje be az otthonunkat. :)

2011. okt. 8.

Szülinapi tortácska

Az elmúlt két hétben két szülinapunk is volt, Márk 7, Dani 14 éves lett. Most volt alkalmunk együtt megünnepelni, így most készült a szülinapi torta. :) A neve: csokikrémes csillagtorta. :)

A tészta: a kedvenc muffin tésztám.
125 g liszt, 150 g porcukor, 110 ml tej, 2 tojás, 1 kávéskanál vaníliaaroma, 1 kávéskanál sütőpor, 1 kávéskanál szódabikarbóna (na jó, ezt most kihagytam, mert nem volt itthon, és nem volt kedvem kimenni a jó melegről a zimankóba... (: ), 1 csipet só, 50 g kakaó (igazi, nem instant), 110 g vaj. Mindezt összekeverve, beleborítottam egy szép csillag formába, amivel még tavaly karácsony előtt leptem meg magam :). Persze azt kivajaztam. Irány a sütőbe, fogpiszkáló-próba után vettem ki, hadd hűljön.

A krém: főzött csokikrém, amit a netről néztem, egy fórumban találtam. A sok közül ez volt a legszimpibb... hát... jó választás volt! Nem túlzok, amikor azt mondom: mennyei :)
2 tojás sárgáját 12 dkg cukorral, 1 cs bourbon vaníliás cukorral, másfél dl tejjel és 3 dkg sima liszttel állandó keverés mellett sűrűre főztem, majd 1 tábla lereszelt Marika tortabevonót, és kb. 5 dkg vajat hozzákevertem.

Közben a tészta kihűlt, félbe vágtam, jóóól megkentem a krémmel, majd a tetejét színes cukormázzal, csokidrazséval, gyertyákkal díszítettem. Fincsi volt :) Jó szívvel ajánlom! :)

2011. okt. 5.

Mai menü

A mai menü: kukorica krémleves és rakott fasírt

Ma valami új finomsággal szerettem volna meglepni az én drága Férjecskémet, így alkottam.:)
Kukorica krémleves:
5 dkg vajon megpirítottam 2 evőkanálnyi lisztet, majd felöntöttem fél liter vízzel, hozzáadtam 2 doboz kukorica konzervet (levével együtt), beletettem 2 erőleves kockát, 1 evőkanál kristálycukrot, borsot, egy-egy csipet sót és őrölt köményt. Mindezt kb. 5-10 percig, olykor megkevergetve főztem, majd hozzáadtam még egy fél liter vizet, petrezselyemzöldet. Felforraltam, lekapcsoltam, fedőt rajtahagyva, 5 percig hagytam állni. Majd botmixerrel (mostanában nagyon bejön nekem ez a szitu) nagyjából összeturmixoltam, leves gyönggyel tálaltam, kétszer is szedett az én drága Uram J

Majd jött a második féle: rakott fasírt. Az alap recept megint nem tőlem származik, csak kicsit turbóztam rajta…
Fél kg darált húst bekavartam csipi-féle fasírtnak (zsömle helyett rizst szoktam beletenni, sokkal, de sokkal finomabb! + tettem bele egy kicsi vajat, kb. 5 dgk-t), jó fokhagymásan, paprikásan. 4 normál méretű krumplit megfőztem hajában, majd megpucoltam, felkarikáztam. 3 tojást megfőztem, megpucoltam, felkarikáztam. 1 nagy vöröshagymát felkarikáztam, megpároltam. Kis csinos jénai tál aljára terítettem a fél adag fasírthúst, rá a karikázott krumplit, enyhén megsóztam. Rá következett a hagyma, majd a tojás. Megint pici só, majd jött kb. 2dl tejföl, amit szépen elkentem rajta, s utána rásimítottam a maradék fasírthúst. Pici olajat öntöttem a tetejére, be a sütőbe. Kb. 45 perc alatt szépen megsült, és csodafincsi lett. :)

Mindezek után a Férjem közölte velem, hogy amikor ő elvett engem, akkor még nem gondolta, hogy én ennyire jól főzök, mert bár eddig is minden finom volt, de ahogy jönnek az új fogások, minden egyre finomabb :) Szóval garantált a siker ezzel a menüvel :)

S hogy ne feledjük el, hogy nem csak kenyérrel él az ember, desszertnek ajánlom azt az Igét, ami a napokban nagyon kedves a szívemnek:
„Testvéri szeretettel egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek!”
(Róma 12, 10)

Jó étvágyat! :)

2011. szept. 11.

Újdonságok

Jujj, de csudafinomságokat készítettem mostanában :) Próbálgassátok, saját receptek :) Illetve, azt nem állítom, hogy más még nem készített ilyet, de ezek az én kis buksimból pattantak ki így, ilyen formában.

Sült tarja karfiol öntettel

Ha valami nagyon különlegeset szeretnél, de túl sok időd nincs arra, hogy ott állj a konyhában, íme a megoldás:
Holland vendégeket vártam, ami azt jelentette, hogy három férfival fogok egy asztalhoz ülni, tehát nem tehettem fel tejbegrízt... vettem nyolc szelet szép, csont nélküli tarját. befűszereztem jó alaposan sóval, borssal, magyaros fűszersóval (de bármivel lehet ám). Pucoltam sok krumplit, és felkarikáztam. Elkezdtem az európai (római, pataki) tálamba pakolni úgy, hogy állítva, kicsit megbillentve tettem a husit, majd egy marék krumpli szeletet, husit, krumplit, husit, krumplit, stb., míg el nem fogyott a husi. :) Már ez így tök jól néz ki. A tetejére szórtam két fej vöröshagymát felkarikázva, egy marék felkockázott bacont, és a maradék krumplikarikát. Megszórtam még magyaros fűszersóval. Felöntöttem félig vízzel, rátettem a tetejét, és betettem a sütőbe, két órára (sima gázsütőm van).
Közben feltettem egy kis fej karfiolt, rózsáira szedve, egy kis ételízesítővel főni. Amikor a hús már átpuhult, a karfiolt leszűrve egy tálba tettem, ráöntöttem a hús szaftját, és botmixerrel szósz készítettem belőle, amit szépen visszaöntöttem a húsra, egyenletesen, sajtot reszeltem rá, és visszatettem fedő nélkül a sütőbe egy fél órára.
Nagyon finom lett, a hollandok kétszer szedtek :)


Egy másik finomság, amivel tegnap leptem meg a kis családomat:

Ananászkrémleves Szentimre módra :)

Hogy miért ez a neve? Azért mert az alapötlet nem tőlem származik, viszont amikor elindultam itt, Szentimrén bevásárolni hozzá, mondjuk úgy: nem jártam egészen sikerrel :) Így "kissé" átalakítottam a receptet, de az eredmény valami csudajó lett. :)
Hozzávalók: 2 konzerv ananász, 5 kókuszos görögjughurt :), 2 dl hulala, 1 kávés kanál fahéj (enélkül is finom, ha valaki nem szereti a fahéjat, úgy is lehet, de ha szeretjük, ezt ki ne hagyjuk, mert nagyon különleges ízt ad az egésznek)
Végy egy leveses tálat, borítsd bele a két konzerv ananászt, csukd be az ajtót, ha valaki pihen, és vedd elő a botmixeredet (vagy a turmixgépedet). Mixeld össze az ananászokat, majd mikor már szinte az egész kész, öntsd hozzá a joghurtokat és a hulalát, és addig mixeld, míg teljesen sima nem lesz az egész. Végül adj hozzá egy kanál fahéjat, és kézi habverővel keverd el az egészet. Tedd hűvös helyre lefedve, és tálalás előtt még egyszer kavard át. Az állaga hasonló lesz a híg tejbegrízhez, és a fahéjtól nem túl bizalomgerjesztő a színe, de higgy nekem, nagyon finom! Nálam négy fiú tesztelte, és kiállta a próbát ;)

Jó étvágyat :)

2011. júl. 27.

Csillagpont és egyebek

Annyira zsúfolt ez a nyár, hogy alig térek magamhoz, mikor rápillantok a naptárra, és észreveszem, hogy jövő héten már augusztus. De mi is történt eddig?
 Először is, ugyebár, férjhez mentem :) Ennek következménye, hogy nászúton voltunk. Csodás volt, leírhatatlan. Franciaország maga a szépség. Hatalmas ország, rengeteg látnivalóval, hegyekkel, cseresznyefa-soros utakkal, bocikkal, levendulával, tengeri herkentyűkkel, kedves-mosolygós emberekkel, szépséges utcácskákkal, sok-sok muskátlival, flamingókkal, bikákkal, és még sorolhatnám, mennyi szépséget tárt elénk a jó Isten az alatt a pár nap alatt. Néhány pillanat:






Ám a két esemény (az esküvő és a nászút) között volt egy Családi Nap is a gyülekezetünkben, ahol a vártnál többen vettünk részt - hála Istennek -, s ahol először a hittanosok műsorával fűszerezett Istentisztelet volt, majd a lelki táplálék "elfogyasztása" után a testünket is jóllakattuk, hiszen bográcsoztunk egy jót, a gyerkőcök kihancúrozhatták magukat az udvaron a lufiborotváló, fa-halacska horgászó, kockacukorvár-építő, kirakós versenyekkel, no és persze a fincsi házi süti és a gumicukor sem hiányozhatott :)
Áldott kis nap volt, hálával volt tele a szívünk :)

A nászút után visszahuppantunk a való világba, ami meg kell, hogy mondjam, nem esett jól :) El tudnám képzelni, hogy ha azok a bizonyos mézes hetek, mézes hónapok lennének, amikor nem kell az élet rögös útjain bandukolni, csak örülni egymásnak. Node, bizonyára nem véletlen, hogy ennek így kell lennie.
Elkészültek a tervek a templomrenováláshoz, megkezdhettük az engedélyezési eljárást (persze azért ez nem ilyen könnyedén ment, mint ahogy ezt most leírom (: ). Ha minden jól megy, kora ősszel be is indulhat a munka. Végre.
Az Idősotthonunk szépen beindult, illetve inkább mondjuk úgy: különösebb döccenők nélkül, halad tovább az élet ott, mióta átvettük a "csapatot".
Belevágtunk egy lakásvásárlásba is, csak hogy ne unatkozzunk, még véletlenül sem :) No, persze nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen egy picike lakáskát kezdtünk el megvenni, amit Guszti és Apa szépen kifestettek, és mostmár "csak" az van hátra, hogy otthonná tegyük azt is. De csodaszép lett ám :) Még egy lila falat is kaptam benne :) Lesznek majd szép kis (vagy nagy) falmatricák, amiket itt találtam: www.faldekoralas.hu. Már alig várom, hogy teljesen elkészüljön :)
A múlt héten pedig Csillagpontozni voltunk. www.csillag.reformatus.hu - itt lehet mindenféle jó kis cikkeket találni róla.
Nagy élmény volt. Sok szempontból. Például megtapasztaltuk, hogy milyen napokon át esőben sátorozni, milyen együtt lenni 3600 emberrel, hogyan tart össze ez a sok ember, amikor kilátás sincs arra, hogy valaha még kisüt a nap :) És mindeközben olyan jó volt érezni azt, hogy mindannyian egy cél miatt vagyunk ott: hogy találkozzunk. Istennel és egymással. És a célunkat elértük, mert áldott találkozásaink voltak. Többek között azért is szeretek Csillagpontra menni, mert ott mindig, de mindig sikerül olyan lelki élményt kapnom, ami nagyon sokáig kitart, ami úgy feltölt, hogy sokáig elég még a muníció. Mint a teve púpjában a víz :)
És most Guszti van táborozni a fiúkkal, én pedig itthon pötyögök a blogomba. A hét fő célja számomra, hogy helyreállítsam a rendet itthon, ami valami furcsa módon, az utóbbi időben káosszá alakult át. :) De egész jól haladok, már csak a hálószobát kell felismerhetővé varázsolni :)
Közben pedig egyre gyűlnek a kamrában a polcon a befőttek és savanyúságok. :) Szépek ám, van már barack, szilva, meggy, uborka, bab. Remélhetőleg finomak is lesznek :) Ebben pedig nagy segítségem a befőző automata, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek (www.befőzőautomata.hu) - nem írtam el, ékezettel kell írni :) -, mert nagyon egyszerű, és időtakarékos vele dolgozni.

Lélekben már készülök a szokásos augusztusi gyermekhetemre, amit most sokkal tartalmasabbra tervezek, mint amilyenek eddig voltak, bár eddig is jó volt. Most külön lesznek foglalkozások kicsiknek és nagyoknak, ha sikerül mindent úgy előkészítenem, ahogyan szeretném.
Hát így telnek a mindennapok itt Tiszaszentimrén, a parókián, és az életünkben. :)

Búcsúzóul egy levendula-tábla Franciaországból:






Szép, élményekben gazdag nyarat Mindenkinek! :)

2011. júl. 7.

Én már most várom...

Na jó, talán kicsit túlzás, de már most azon kapom magam (egyre gyakrabban), hogy elmerengek: mit és hogyan fogok csinálni az idei karácsonyon... :) de ha egyszer annyira szeretem a karácsonyt... Alig várom, hogy készülődjünk újra a hittanosokkal, hogy kicsinosíthassam az otthonunkat, hogy megint valami új karácsonyi finomsággal lepjem meg a családot, hogy érezzem a karácsonyi illatokat, lássam a karácsonyi arcokat... hmmmmm... :)

Node, van segítségem, hogy tudjam, mennyi van még hátra... Egy kedves Barátnőm mutatta ezt az oldalt:
http://www.karacsony.tk/

Már csak 171 nap!!! :) Ide várok jó kis recepteket, hogy időben fel tudjak készülni! :) Előre is köszönöm!


Boldog Karácsonyt! :)

2011. júl. 6.

Húsgombócos töklecsó

Így neveztem el a legújabb konyhai remekművemet, amit most örömmel, szeretettel osztok meg Veled, kedves olvasóm! :) Az egész úgy kezdődött, hogy kaptam egy tököt, meg egy csapat paprikát, paradicsomot... Természetesen jött a töklecsó ötlete, de ugyebár az én hites uram, és jómagam is húsevők vagyunk, fel kellett dobni valahogy. És akkor jött a következő ötlet (igazából folyamatosan alakult a recept, egészen addig, míg el nem zártam alatta a gázt):

Végy egy lábast (lehetőleg valami cuki virágmintásat, mert attól jobb lesz a kedved), kezdj el egy pörköltalapot készíteni (én mostanában igazi, nem bolti paradicsomszósszal készítem az ilyesmit, de ez annak köszönhető, hogy kedves Anyósom ellát vele :) ). Közben vedd elő a robotgépedet, tegyél bele valamennyire összevágott füstölt szalonnát (nem kell túl sok), darált husit, fokhagymát, vöröshagymát, ételízesítőt, pirospaprikát, borsot (meg amit szeretsz), jól dolgozd össze az egészet. Eközben elkészült a pörköltalap, gurigázz bele a darálthús masszából diónyi golyókat. Öntsd fel egy kis vízzel, fedőt rá, kezd főni. Paprikát, paradicsomot beleaprítod. Pici csípőset is. Közben a tököt Guszti megpucolja, kiszedi a magokat :) Összedarabolod, hozzáadod a husihoz, és szépen elkezd összerotyogni. Körülbelül fél óra alatt szépen megpuhul a tök, és a gombóckák is megfőnek közben. Közben persze lehet még fűszerezni - én tettem bele őrölt köménymagot, szárított petrezselymet, borsot, ételízesítőt.
Sok szafjta lesz, készülj friss kenyérrel, mártogatni!

A siker garantált, nekünk legalábbis nagyon bejött ez a szitu :) 

Jó étvágyat!

(Sajnos a fényképezést nem érte meg... legközelebb majd pótolom :)

2011. jún. 12.

Pünkösd

Három Istentiszteletet tartottam ma. Megkereszteltem három gyermeket. Lekonfirmált két leányzó is a gyülekezetünkben. Sokan voltunk a templomban.
Olyan nagyon hálás vagyok a jó Istennek, hiszen a mai világban egyáltalán nem törvényszerű, hogy Pünkösdkor igenis legyenek keresztelősök és konfirmandusok... Sajnos. De mi ma örülhettünk annak, hogy új tagokkal bővültünk, és hiszem, hogy olyanokkal, akik nem fogják elhagyni az egyházat, csak azért, mert már túl vannak a konfirmáción.
Pünkösd van, az egyházunk születésnapjának nevezett ünnepünk, a Szentlélek kitöltetésének ünnepe.
Isten velünk van! Minden nap, ahogyan megígérte. Bent él a szívünkben, és kapcsolatot teremt Isten és köztünk. De sokan nem veszik Őt észre... pedig mindenkiben ott él... De nem erőszakoskodik, nem dörömböl a szívünkön, hogy vegyük Őt észre, csak csendben szólongat, hogy figyeljünk rá.
Csendesedjünk el egy kicsit, és halljuk meg a hangját! Engedjük meg neki, hogy eltöltsön bennünket, ne zárjuk ki őt magunkból!



 


Az elcsendesedéshez egy kis segítség: 

Áldott ünnepet! :)

2011. jún. 8.

Őrá nézzünk!

"Akik Őrá néznek, azok felvidulnak."


Zsoltár 34,6

"...A sátán nem akarja, hogy ragyogó arccal járj ebben a világban. Mindent megtesz, hogy Isten közelébe ne juss. Vajon ha kijössz a csendességedből, meglátják-e, hogy ez az ember világosságot hozott? A világosság szentek szentjéből átsugárzik a szentélybe, és onnan a pitvarba. A szentély a lelked, az érzelemvilágod, az akaratod, a gondolataid. Ha Jézus benned lakik, az egész gondolkozásod más lesz. Másképp vélekedsz emberekről, családról, anyagiakról, munkahelyi problémákról. Másképp nézel azokra, akiket eddig ki sem bírtál. Akkor megjelenik benned Istennek a minden emberi értelmet felülhaladó szeretete. Mert a szentek szentjéből a szentélybe árad az Úr Jézus lelkülete. Csinálsz dolgokat, amiket addig nem akartál, mert Ő akarja csinálni. Összetörik a kemény, makacs nemakarásod. Mert más övez fel téged, és oda mégy, ahová nem akarsz (Jn 21,18). A pitvart, külső életedet vajon Isten Szentlelke alakítja-e? A szemed nézését, a szájad mozdulását, az arcvonásaidat? Belülről kifelé árad a fény. Ne kívülről próbálj magadon változtatni - mindenki érzi, hogy hamis. Nem érzed, hogy sok torz van még a külsődön, ami nem egyezik azzal a személyiséggel, Aki benned lakik? A külső életeden keresztül látja a világ Jézust. Isten azért nem ragadott el, és vitt még haza bennünket, mert rajtunk és bennünk is végzi tisztító munkáját. A világ követeli: "Látni akarjuk a Jézust!" Ha bennünk él, tartozunk azzal, hogy láthatóvá tegyük számukra! Menj be a szentek szentjébe, kezdd el Őt csodálni, imádni, hogy átragyoghasson Jézus élete a te halandó életeden keresztül!"

(Trausch Liza)
 
 
 

2011. jún. 7.

Életünk legszebb napjainak egyike

Ezer és egy éve nem írtam a blogomba... Nem véletlen. Ezer és egy éve nem volt időm leülni, kicsit elmélázni, elcsendesedni annyira, hogy a gondolataimat még szépen csokorba szedve le is írjam.
Férjhez mentem... :)
Néhány hónapja még meghatódottan, magamat lányregény hősnőjének érezve ültem a csónakban a Hámori-tavon, mikor az én Drágám megkérte a kezem, most pedig már arra döbbentem rá, hogy házasságunk harmadik hetét éljük. :) Most is azt mondom még, hogy hihetetlen. De élmény! - ahogy egy nagy kedvenc film csetlő-botló főszereplője mondja (Hugh Grant - Notting Hill).
Az esküvő előtti hetekben az elképzelhető mindenféle dologgal bepróbálkozott "régi cimboránk", az ördög, hogy meggátoljon abban, hogy mind testben, mind lélekben felkészüljek a nagy napra. de végül nem jöttek be a számításai. Miért? Mert csodás Családom van, mert a Hugicáim minden lépésemet figyelték, hogy semmi gond ne legyen, sehol, mert minden olyan volt, amilyennek megálmodtam, mert ahhoz a férfihez mentem feleségül, akit hiszem, hogy nekem szánt az Ég, mert a nap minden percében ott volt az Isten áldása.
Sok mindenre nem emlékszem pontos részletességgel az esküvőt illetően - gondolom, a felfokozott hangulatnak köszönhetően :) ... De arra egészen pontosan, hogy mielőtt kiléptem az ajtón, mielőtt először meglátott a Jövendőbelim, talpig hercegnőnek öltözve, filmben éreztem magam. Mi több, a film egyik legfontosabb jelenete lehetett, mert lelassultak a filmkockák, hallottam, ahogy a fülemben dobog a szívem, belülről hallottam a lélegzetem, lassan kitárult az ajtó, és én kiléptem... Elmondani sem tudom, milyen érzés volt. Egy valóra vált álom. S tulajdonképpen az egész nap az volt... a Szeretteinkkel, a Barátainkkal, a lila dekorációval :) a cuki Vőféllyel, mindennel... Még most is könnyes lett a szemem, ahogy felidéztem. :)
Hálás vagyok. Mérhetetlenül.
És kérem az Istent, és hiszem, hogy meghallgatja a kérésemet: egész életünkben így érezzük az Ő jelenlétét, és így érezzük az Iránta való hálát!

2011. márc. 29.

Amikor túlcsordul a pohár...

Vannak az életünknek olyan időszakai, amikor valami különös okból kifolyólag (gyakorol rajtunk az ördög...), minden összejön. És persze ilyenkor a legkisebb dolgok is elefánt súllyal nehezednek ránk. Ilyenek például egy embertársunk "kedves" megjegyzései, a magunk előtt tologatott elvégzendő feladatok, amikhez nem találunk magunkban erőt, vagy a nagyobbak, amikor nem a mi mulasztásaink miatt nagyobb gondokkal kell szembenéznünk... vagy egyszerűen csak a tudat, hogy sokkal kellemesebb, szebb dolgokkal is foglalkozhatnánk, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy kizárjunk minden mást az életünkből.
Nekem most ilyen időszakom van.
Hogy mit lehet ilyenkor tenni? Örülni annak, hogy élünk... örülni annak, hogy a reggeli köd után kisütött a nap, és a nyíladozó tavasz egy leheletnyi simítással megérintette a lelkünket... meg lehet csodálni egy nárciszt, vagy az első tulipánt, ami kinyílt a kertünkben... örülni lehet annak is, amikor az ember kimegy az utcára, és az éppen ebédelni menetelő maroknyi kis iskolás telitorokból kiáltja, hogy "szia lelkésznéniii" :)
Ám ha mindez még kevés, akkor ki lehet nyitni a kis áhítatos könyvünket, amiből Isten szól hozzánk bátorítóan: "... én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked" (Apcsel 18,10)
Kell ennél több? :) Isten velünk van! Szeret minket és véd! És ha mi el is csüggedünk, Ő diszkréten jelzi, hogy ne feledkezzünk meg róla, hogy ő itt van. Jelen van. A mindennapokban, az örömökben, a nehézségekben... MINDIG!
S ahogy most ezeket a sorokat írom, eszembe jutott egy régi, kissé elcsépelt, de a szívemnek nagyon kedves vers:

Lábnyomok
Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom, a parti homokon,
ahogy ő mondta, ott járt énvelem.
De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.
Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
" Amikor életem kezedbe tettem,
s követődnek szegődtem Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
minden nap ott leszel velem.
S, most visszanézve, a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át,
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma
látszik ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínységben? "
Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:
" Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért látod csak egy pár láb nyomát,
Mert a legsúlyosabb próbák alatt
Téged vállamon hordoztalak! "
(Ismeretlen szerző nyomán, Túrmezei Erzsébet fordította)
 
Hát így... hordoz minket az Isten. Ezt ne feledjük el! :)
 

2011. márc. 5.

A szeretet himnusza kicsit másképp

Ha a házamat hímzésekkel, foltmunkákkal díszítem is fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.
Ha a konyhában fáradozom, süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs benne szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhában segédkezem, az öregek otthonában látogatok, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.
Ha a lakásomat a legszebb kézimunkákkal díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a szeretet.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkre mennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.

(Szeretet-himnusz parafrázis:)

 
Azt hiszem, nem véletlen, hogy erre ma találtam rá... :) Legyen ez a mai nap mindenkinek nagyon-nagyon szép és áldott! :)


2011. márc. 4.

Ez nagyon kedves :)

"Installálni fogom a Szeretetet"


Szereplők:
Terméktámogatás: T ;
Vásárló: V

T: Igen, miben segíthetek?

V: Hát, hosszas megfontolás után úgy döntöttem, installálni fogom a Szeretetet. Végigvezetne kérem a folyamaton?

T: Rendben, szívesen segítek. Készen áll az indulásra?

V: Hát, nem vagyok egy műszaki zseni, de azt hiszem, készen állok. Mit kell először tennem?

T: Első lépésként nyissa meg a szívét. Megtalálta a szívét?

V: Igen, de egy csomó más program is fut jelenleg. Lehet telepíteni a Szeretetet, miközben ezek futnak?

T: Milyen más programok futnak?

V: Lássuk csak, van: Múltbéli megbántódás, Alacsony önértékelés, Harag és Neheztelés. Ezek futnak éppen.

T: Nem gond, a Szeretet fokozatosan törölni fogja a Múltbéli megbántódást a jelenleg működő rendszeréből. A hosszútávú memóriában esetleg megmaradhat, de már nem fog megzavarni más programokat. Végül a Szeretet felül fogja írni az Alacsony önértékelést a saját moduljával. A Harag és a Neheztelés programját teljesen ki kell kapcsolnia. Ezek a programok megakadályozzák a Szeretet megfelelő installálását. Ki tudja kapcsolni ezeket?

V: Nem tudom, hogyan kell kikapcsolni őket. Meg tudja mondani?

T: Örömmel. Menjen a startmenübe, és indítsa el a Megbocsátást.

Ezt addig kell ismételnie, amíg a Harag és a Neheztelés teljesen ki nem törlődnek.

V: Rendben, kész! A Szeretet automatikusan elkezdte telepíteni magát. Ez normális?
T: Igen, de ne feledje, Önnek csak az alapprogram van meg. El kell kezdenie kapcsolódni más Szívekhez, hogy hozzáférjen frissítésekhez.

V: Hoppá! Máris kaptam egy hibaüzenetet! Azt mondja:"Hiba! A program nem fut külső egységeken." Most mit tegyek?

T: Ne aggódjon! Ez azt jelenti, hogy a Szeretet program Belső Szíveken való futásra lett tervezve, de az Ön szívén még nem futott. Kevésbé technikai nyelven ez csak annyit jelent, hogy Önnek először saját magát kell Szeretnie, mielőtt másokat Szerethetne.

V: Tehát, most mit tegyek?
T: Gördítse le az Önelfogadás menüt, majd kattintson az alábbi fájlokra: Megbocsátok Magamnak 2.0, Felfedezem az Értékeimet 1.5, Tudomásul Veszem a Korlátaimat 3.0.

V: Rendben, kész.
T: Most másolja őket az "Én Szívem" könyvtárba. A rendszer felül fog írni minden zavaró programot, és kijavítja a hibás programozást. Ezen kívül törölnie kell a Terjengős Önkritikát az összes könyvtárból, és kiürítenie a Kukát, hogy biztosan eltávolítsa teljesen, és soha ne jöhessen újra elő.
V: Megcsináltam. Hé! A szívem új fájlokkal telik meg! Mosoly jelent meg a képernyőmön, és a Béke meg az Elégedettség bemásolja magát mindenfelé a Szívembe! Valamint az egész rendszerem melegedni kezdett. Ez normális?
T: Sok esetben. Másoknak eltart egy ideig, de végül minden helyreáll a megfelelő időben. A rendszer melegedése normális, és javítja a Szív működését, ne aggódjon! Egyébként jó érzés, nem?
V: De, csak szokatlan.
T: Szóval, a Szeretet telepítve, és rendesen fut. Még egy dolog, mielőtt letennénk. A Szeretet Ingyenes Program. Figyeljen rá, hogy továbbítsa azt, és különféle változatait mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül. Ők is megosztják majd másokkal, és visszajuttatnak viszonzásul Önhöz is új, és izgalmas változatokat.
V: Köszönöm Istenem!


És hogy ez milyen valós...

Ezzel most találkoztam:

„Menjünk el az Úr házába!”

(Zsoltárok 122:1)


Mi az oka annak, hogy nem jársz gyülekezetbe/templomba?


Mielőtt válaszolnál, olvasd el a következőt: Tíz ok, ami miatt soha nem mosakszom!


1) Gyerekkoromban kényszerítettek, hogy mosakodjam.
2) Azok az emberek, akik mosakodnak, mind képmutatók: azt hiszik, hogy tisztábbak, mint bárki más.
3) Olyan sok különféle szappan van – egyszerűen nem tudom eldönteni, melyik lenne a legjobb számomra.
4) Régebben mosakodtam, de ráuntam, és felhagytam vele.
5) Csak különleges alkalmakkor mosakszom, például karácsonykor és húsvétkor.
6) Egyetlen barátom sem mosakszik.
7) Majd elkezdek mosakodni, ha idősebb és piszkosabb leszek.
8) Nincs időm a mosakodásra.
9) A fürdőszoba sohasem elég meleg télen, és sohasem elég hűvös nyáron.
10) A szappangyárosok csak a pénzedre hajtanak!


Ismerősen hangzik? A gyülekezetről szólva Pál ezt írja: „… ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok… Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai” (1Korinthus 12:25-27). Te tagja vagy Krisztus testének, a gyülekezetnek, ezért ott kell lenned! Elhangzanak olyan igazságok Isten házában, amelyeket máshol nem fogsz hallani. Ott lelki családra találsz, amelyhez tartozhatsz, hitre, amely szerint élhetsz, és olyan célra, amely oda vonzza a tekintetedet, ahová összpontosítanod kell: Krisztusra!


(Bob Gass)

Ismerősek ezek az indokok... De sokat hallottam már én is... De tavaszodik! Határozottan! És ez azt is jelenti, hogy egyre többen "merészkednek" el a templomba. Remélem, most vasárnap is így lesz, és megsimítja a lelkünket Isten egy-két napsugárral is, a lelki táplálékok mellett! :)

2011. jan. 10.

Elmúlt...

Bizony, nagyon régen tettem bármit is a tulipános ládámba… S közben eltelt az évnek az az időszaka, amit annyira vártam, amit annyira szeretek, ami annyi örömöt, boldog pillanatot rejt magában.


Csodás volt ez a karácsonyi időszak is. Megvolt az első közös mézeskalács-sütésünk Gusztival, az első közös karácsonyfánk, az első együttöltött Szenteste, és még sorolhatnám az elsőket… Szép volt, és valóban áldott. Békés és meghitt, olyan, amire szívesen emlékszik vissza az ember.

A Szentesti Istentiszteleten megtapasztaltuk azt, hogy mekkora ereje van az imádságnak, és azt is, hogy a szolgálatnak van eredménye. Többen voltunk a templomban, mint eddig valaha, a gyerekek nagyon ügyesen szerepeltek, és olyan jó volt látni a kis idős néniknek az arcán azt a semmihez sem fogható boldog mosolyt :)

Most pedig már újra a szürke januári hétköznapokat éljük, de Isten és egymás jelenlétében így is találunk minden nap valami örömet és szépséget. :) Kívánom, hogy mindannyian ezt tapasztaljuk!


                                                           Kormány Vera: Január