Hiányzik a ládám... szeretnék tenni bele ezt-azt. Hogy visszaszokjak - ha sikerül -, beleteszek most egy kis áhítatot, amit nemrég más felületre írtam.
"Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én
szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én
velem." (Jelenések 3,20)
Ez az ige motoszkál a szívemben egy
ideje... Az elmúlt hétvégén -Isten kegyelméből - Cursillo-n voltam
szolgálni, ami egy hitmélyítő hétvége. Csodálatos volt látni azt,
ahogyan Jézus zörgetett halkan, szelíden a szívek ajtaján, és csendesen
várta, hogy megnyílnak talán... És türelmes szeretete, mely
körülvette a résztvevőket és szolgálókat egyaránt, leoldotta a
lakatokat, a megkövesedett páncélokat, s valóban megnyíltak az ajtók.
Azóta ez az ige ott kalapál a szívemben. Szerettem volna készíteni egy
igés kártyát, és elkezdtem keresgélni valami szép ajtós képet. Szebbnél
szebb ajtókat találtam, színeseket, virággal körülrakottakat, cirádás
mintásakat, fából, vasból készülteket... Aztán egyszer csak ott volt ez a
mellékelt képen látható ajtó. Kopott, a festék lepattogzott, becsukni
sem lehet rendesen, mert el van vetemedve, pótlások is vannak benne.
Pont olyan, mint amilyen sokszor a mi szívünk ajtaja. Nem? Olyan sokszor
van így megtépázva a szívünk... Amikor a legutolsó, ami eszünkbe jutna,
hogy Jézus szeretne ezen az ajtón belépni, merthát Neki sokkal szebb,
jobb jár! Vagyis, mi ezt gondoljuk. Pedig Jézus pontosan, azért jött,
hogy még akkor is, mikor mi magunkat annyira kicsinek, semminek,
bűnösnek, elesettnek, megviseltnek, elhagyottnak, leharcoltnak érezzük,
belépjen az életünkbe, s azt az Ő drága szeretetével gyökeresen
megváltoztassa. Hogy felrázzon, felüdítsen, megtisztítson, kicseréljen,
átformáljon, MEGVÁLTSON! Ne szégyelljük hát, ha ütött-kopott a szívünk
ajtaja... Jézus ott áll előtte, halkan zörget, csendben vár, hogy engedd
be. Be szeretne menni, Veled szeretne vacsorázni. Vacsorázzunk Vele,
legyünk Vele és a Testvérekkel közösségben, hogy a szívünk megújuljon, s
tiszta, isteni szeretettel tudjon megtelni, amiből bőven tudunk
osztogatni másoknak is! Hagyjuk Jézusnak, hogy kivirágoztathassa a
szívünket!
Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése