Boldogság

Szomorú vagyok, fáj a lelkem. De nem akarom megadni magam ennek az érzésnek, mert tudom, hogy a dolgok mögött a sátán ügyködik, pontosan azért, hogy kedvünket szegje, és ezt nem engedem meg neki! Ami miatt mégis leírtam ezt az az, hogy lássátok, hogy a lelkészek sem mindig felhőtlenül vidámak. De lehetünk ilyenkor is erősek és boldogok. Mert a boldogság nem pillanatnyi érzés, nem felborítható állapot. A boldogság mélyen a szívünkbe fészkelte magát akkor, amikor igent mondtunk Isten szeretetére. És ha ez a szeretet eltölt minket, akkor történhet bármi, vergődhet és dobálózhat a sátán, elszomorodunk ugyan, mert emberek vagyunk, fáj a lelkünk, de a tudat, hogy Isten szeretete és kegyelme körülvesz bennünket, sőt, átjár bennünket, igazi, el nem múló boldogságot ad. 

És ha még az alábbi képeket is megnézzük (amiket a pinteresten találtam), nem csak belül leszünk boldogok, de az arcunkra is vidámság költözik :)