Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés nekünk

Ma délután Újszentgyörgyön is volt Istentisztelet. Hogy miért olyan nagy dolog ez? 
December 6-án volt az ottani kis Templom átadó, szentelő, harangszentelő Istentisztelet, előtte évtizedekig nem volt ott templomi alkalom. A missziói munkát már megkezdte az én drága Férjem, így látszott, hogy lesz rá "igény", majd az Önkormányzat bekapcsolódva a "Tisza-tavi templomok útján" pályázatba, felújíttatta az épületet, s birtokba vehettük. Az átadó ünnepen keresztelő is volt. Karácsonykor úrvacsorai közösségben lehettek együtt a hívek. Ma pedig az év első Istentiszteletére gyűltünk össze. Áldott, kedves alkalom volt, ifjakkal és idősekkel. Istené legyen érte a dicsőség! 
Újra és újra megtapasztalom lelkészi szolgálatom során a 133. zsoltár bölcs igazságát: 
"Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor." (Zsolt 133,1,3)
Adja Isten, hogy ez a kedves kis Gyülekezet erősödjön, épüljön, hadd ragyogjon róla Isten kegyelmes szeretete!