Békesség

Iszonyatosan fúj a szél... Ezt nagyon nem szeretem. Nem tudom, miért, de olyan félelem-féle van bennem mindig, mikor ekkora erővel zúg. Olyan feszült leszek tőle.
Az előbb olvastam egy bátorító áhítatot, ami arra biztatott, hogy a rossz dolgok helyett forgassuk magunkban inkább az Isten igéjét, egy gondolatot egy prédikációból, stb.
Tegnap este a Baptista Imaházban voltunk ökumenikus alkalmon, és a római katolikus Plébános testvér a békességről beszélt nekünk. Nem tudom, hogy a kárhozatról, a bűnökről és egyéb kevésbé kellemes témáról hogyan szokott beszélni, hiszen ő még "új" itt, és most hallottam először prédikálni, de ehhez az estéhez nagyon passzolt a hangja, a hangszíne, és tényleg olyan békességes volt az egész.
Most, amikor kint tombol a szél, és igyekszem minden olyan munkámat mára csoportosítani, amihez nem kell kitennem a lábam itthonról (ez nem fog összejönni, mert még Tiszaderzsre is át kell ma mennem, de azért igyekszem...), olyan jó visszagondolni erre a tegnap estére. Az Isten békességére. Mert Isten ott volt velünk tegnap este, és meríthettünk a békességéből.
Várom, hogy a hét hátralevő estéire mit tartogat a mi számunkra :)