Zsoltár 34,6
"...A sátán nem akarja, hogy ragyogó arccal járj ebben a világban. Mindent megtesz, hogy Isten közelébe ne juss. Vajon ha kijössz a csendességedből, meglátják-e, hogy ez az ember világosságot hozott? A világosság szentek szentjéből átsugárzik a szentélybe, és onnan a pitvarba. A szentély a lelked, az érzelemvilágod, az akaratod, a gondolataid. Ha Jézus benned lakik, az egész gondolkozásod más lesz. Másképp vélekedsz emberekről, családról, anyagiakról, munkahelyi problémákról. Másképp nézel azokra, akiket eddig ki sem bírtál. Akkor megjelenik benned Istennek a minden emberi értelmet felülhaladó szeretete. Mert a szentek szentjéből a szentélybe árad az Úr Jézus lelkülete. Csinálsz dolgokat, amiket addig nem akartál, mert Ő akarja csinálni. Összetörik a kemény, makacs nemakarásod. Mert más övez fel téged, és oda mégy, ahová nem akarsz (Jn 21,18). A pitvart, külső életedet vajon Isten Szentlelke alakítja-e? A szemed nézését, a szájad mozdulását, az arcvonásaidat? Belülről kifelé árad a fény. Ne kívülről próbálj magadon változtatni - mindenki érzi, hogy hamis. Nem érzed, hogy sok torz van még a külsődön, ami nem egyezik azzal a személyiséggel, Aki benned lakik? A külső életeden keresztül látja a világ Jézust. Isten azért nem ragadott el, és vitt még haza bennünket, mert rajtunk és bennünk is végzi tisztító munkáját. A világ követeli: "Látni akarjuk a Jézust!" Ha bennünk él, tartozunk azzal, hogy láthatóvá tegyük számukra! Menj be a szentek szentjébe, kezdd el Őt csodálni, imádni, hogy átragyoghasson Jézus élete a te halandó életeden keresztül!"
(Trausch Liza)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése