Nagyszombatra

Áldás, békesség!

Kedves Testvérek, Nagyszombat van ma.
Ezen a napon csend van, és látszólag nem történik semmi, az Ige is azt írja, hogy “Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint.” (Lukács 23,56).
Ám Jézus Krisztusról tudjuk, hogy ekkor “alászállt a poklokra”, s bűneink árát fizette meg. Az ős ellenséggel vívta meg csatáját értünk, miattunk, helyettünk.
Ma erre emlékezzünk, hálával, csendesen.
Holnap pedig, húsvét vasárnapján, fogadjuk szívünkbe örömmel a feltámadott Urat! 😇🙏🏻

Mai csendességünkben énekeljük el a 457. dicséretünk verseit:

1. Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz.
Mi mondjuk, hogy miénk vagy, te vagy a név, a jel:
Ó, szégyen, hogy te légy az, akinek várni kell.

2. Ó Jézus, most kopogtatsz, sebhelyes még a kéz;
Könnymarta kedves arcod oly búsan intve néz.
Ó áldott, drága jóság, mely ennyit tűrve vár!
Ó, bűnök szörnyű bűne, mely téged így kizár!

3. Ó Jézus, szólsz, s a szívhez a szó szelíden ér:
„Így bánsz velem? teérted hullt testemből a vér!”
Bús szégyennel behívunk, az ajtónk nyitva már.
Jöjj, Jézus, jöjj, ne hagyj el, a szívünk várva vár!

Áldás, békesség! 🌷

https://youtu.be/tKM38Ikkvi4